Ezzel a gyönyörűen illusztrált könyvvel az ünnepi készülődés is meghitt és örömteli lesz. Olvassuk együtt a kedves karácsonyi történeteket, verseket és dalokat, hogy közösen hangolódjunk rá a karácsony varázsára!

Ezzel a gyönyörűen illusztrált könyvvel az ünnepi készülődés is meghitt és örömteli lesz. Olvassuk együtt a kedves karácsonyi történeteket, verseket és dalokat, hogy közösen hangolódjunk rá a karácsony varázsára!

Ezzel a gyönyörűen illusztrált könyvvel az ünnepi készülődés is meghitt és örömteli lesz. Olvassuk együtt a kedves karácsonyi történeteket, verseket és dalokat, hogy közösen hangolódjunk rá a karácsony varázsára!

A magányosság, az igazi társ iránti vágy, az emberi kapcsolatok nehézségei mindenki számára alapvető tapasztalatok. Timo Parvela mindezt Pí, a medvebocs történetében a mérleghintázás metaforáján keresztül mutatja be, amely tökéletesen alkalmas a fenti érzések lényegi megragadására, továbbá azáltal, hogy nagyon is kézzelfogható és a gyerekek számára is ismerős példát alkalmaz, valóban érthetővé és közelivé tudja tenni mondanivalóját az olvasó számára. A szöveg azonban nemcsak "tanít": Pí útja kalandokkal teli és vándorlása során furcsábbnál furcsább szerzetekkel találkozik, a történet így a képzeletet is megragadja. A szöveget szervesen egészítik ki Virpi Talvitie gazdag színvilágú, egyedi képi világot tükröző illusztrációi. A történetben fontos szerepet kap Pí jegyzetfüzete, melyben a hintázás mibenlétével kapcsolatos megállapításait gyűjti, és ez a kitüntetett jelleg a képi megformálásban is megnyilvánul: kézzel írt sorokként jelennek meg, mintegy a kockás jegyzetfüzetből kitépett cetliken. Mindez lágyítja a magvas gondolatok tanító jellegét, azzal ugyanis, hogy ilyen egyszerű, hétköznapi formában olvashatók, "Pí kézírásával", sokkal személyesebbé válnak, közelebb kerülnek az olvasóhoz, nem valamiféle rideg tantételekként szerepelnek.

A magányosság, az igazi társ iránti vágy, az emberi kapcsolatok nehézségei mindenki számára alapvető tapasztalatok. Timo Parvela mindezt Pí, a medvebocs történetében a mérleghintázás metaforáján keresztül mutatja be, amely tökéletesen alkalmas a fenti érzések lényegi megragadására, továbbá azáltal, hogy nagyon is kézzelfogható és a gyerekek számára is ismerős példát alkalmaz, valóban érthetővé és közelivé tudja tenni mondanivalóját az olvasó számára. A szöveg azonban nemcsak "tanít": Pí útja kalandokkal teli és vándorlása során furcsábbnál furcsább szerzetekkel találkozik, a történet így a képzeletet is megragadja. A szöveget szervesen egészítik ki Virpi Talvitie gazdag színvilágú, egyedi képi világot tükröző illusztrációi. A történetben fontos szerepet kap Pí jegyzetfüzete, melyben a hintázás mibenlétével kapcsolatos megállapításait gyűjti, és ez a kitüntetett jelleg a képi megformálásban is megnyilvánul: kézzel írt sorokként jelennek meg, mintegy a kockás jegyzetfüzetből kitépett cetliken. Mindez lágyítja a magvas gondolatok tanító jellegét, azzal ugyanis, hogy ilyen egyszerű, hétköznapi formában olvashatók, "Pí kézírásával", sokkal személyesebbé válnak, közelebb kerülnek az olvasóhoz, nem valamiféle rideg tantételekként szerepelnek.

A magányosság, az igazi társ iránti vágy, az emberi kapcsolatok nehézségei mindenki számára alapvető tapasztalatok. Timo Parvela mindezt Pí, a medvebocs történetében a mérleghintázás metaforáján keresztül mutatja be, amely tökéletesen alkalmas a fenti érzések lényegi megragadására, továbbá azáltal, hogy nagyon is kézzelfogható és a gyerekek számára is ismerős példát alkalmaz, valóban érthetővé és közelivé tudja tenni mondanivalóját az olvasó számára. A szöveg azonban nemcsak "tanít": Pí útja kalandokkal teli és vándorlása során furcsábbnál furcsább szerzetekkel találkozik, a történet így a képzeletet is megragadja. A szöveget szervesen egészítik ki Virpi Talvitie gazdag színvilágú, egyedi képi világot tükröző illusztrációi. A történetben fontos szerepet kap Pí jegyzetfüzete, melyben a hintázás mibenlétével kapcsolatos megállapításait gyűjti, és ez a kitüntetett jelleg a képi megformálásban is megnyilvánul: kézzel írt sorokként jelennek meg, mintegy a kockás jegyzetfüzetből kitépett cetliken. Mindez lágyítja a magvas gondolatok tanító jellegét, azzal ugyanis, hogy ilyen egyszerű, hétköznapi formában olvashatók, "Pí kézírásával", sokkal személyesebbé válnak, közelebb kerülnek az olvasóhoz, nem valamiféle rideg tantételekként szerepelnek.

A MESE arról szólt… „… a világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos, amivel el kell jutni az Üveghegy elé, s aki az Üveghegy elé akar jutni, annak ismernie kell testvérét, anyját, nagyapját, tudnia kell, hogy az Üveghegy vára mindenki előtt nyitva áll, csak szeretet és tiszta szív kell hozzá. /Lázár Ervin/ A népmesékkel üzenetet kapunk és továbbítunk. Mesélhetünk, csak azért, hogy egy jót nevessünk, vagy azért, hogy a mesehősök segítségével felismerjük, hogy a céljaink eléréséhez szükség van kitartásra és bátorságra. A népmesékből megismerhetjük, hogy mit jelent a család, a közösség, a barátság, mi a félelem és bátorság. Mesélnek a jóról és a rosszról, a tudásról és a leleményességről, hogyan becsüljük meg egymást, építsünk bizalmat, törődjünk másokkal és segítsünk egymásnak. A meséhez kell egy biztonságos, jó hely, ahol a szó lélektől lélekig szállhat és egymásba fonódhatnak a tekintetek. A Magyar Népmese Napja alkalmából a Felsőzsolcai Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár Népmesemondó Találkozót szervezett a felsőzsolcai nevelési-oktatási intézmények óvodásai és kisiskolásai részére. A gyerekek nagy izgalommal és sok gyakorlással készültek erre az alkalomra. Meséltek a kiskakas gyémánt félkrajcárjáról, a három selyp lányról és arról, hogy ha egyszer valaki hazudni mer, többet hitelt nem érdemel. Halottuk, hogyan nevettette meg a pásztor a szomorú királykisasszonyt, hogyan hozott szerencsét a székely fiúnak az egy szem borsó, hogyan szalasztotta el a szegény ember a szerencséjét, hogy az egy szem babból kinőtt égig érő mesefán teremnek a mesék és, hogy a só az ételben szinte észrevétlen, hiányára, csak akkor döbbenünk rá, ha ízetlen az étel. Ma is szükségünk van a népmeséinkre úgy, mint a sóra az ételben. Mondjuk, hallgassuk, olvassuk és játsszuk, éljük a mesét! Áldozzunk időt, teremtsünk alkalmat, hogy örökéletű meséink hangján megszólalhasson a múlt és a jelen bölcsessége. Szólaljon meg a mese a maga hangján, hogy gazdagodhassunk tudással és csodatevő örömmel! A Népmesemondó Találkozóról minden gyerek élményekkel és ajándékkal tért haza.

A MESE arról szólt… „… a világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos, amivel el kell jutni az Üveghegy elé, s aki az Üveghegy elé akar jutni, annak ismernie kell testvérét, anyját, nagyapját, tudnia kell, hogy az Üveghegy vára mindenki előtt nyitva áll, csak szeretet és tiszta szív kell hozzá. /Lázár Ervin/ A népmesékkel üzenetet kapunk és továbbítunk. Mesélhetünk, csak azért, hogy egy jót nevessünk, vagy azért, hogy a mesehősök segítségével felismerjük, hogy a céljaink eléréséhez szükség van kitartásra és bátorságra. A népmesékből megismerhetjük, hogy mit jelent a család, a közösség, a barátság, mi a félelem és bátorság. Mesélnek a jóról és a rosszról, a tudásról és a leleményességről, hogyan becsüljük meg egymást, építsünk bizalmat, törődjünk másokkal és segítsünk egymásnak. A meséhez kell egy biztonságos, jó hely, ahol a szó lélektől lélekig szállhat és egymásba fonódhatnak a tekintetek. A Magyar Népmese Napja alkalmából a Felsőzsolcai Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár Népmesemondó Találkozót szervezett a felsőzsolcai nevelési-oktatási intézmények óvodásai és kisiskolásai részére. A gyerekek nagy izgalommal és sok gyakorlással készültek erre az alkalomra. Meséltek a kiskakas gyémánt félkrajcárjáról, a három selyp lányról és arról, hogy ha egyszer valaki hazudni mer, többet hitelt nem érdemel. Halottuk, hogyan nevettette meg a pásztor a szomorú királykisasszonyt, hogyan hozott szerencsét a székely fiúnak az egy szem borsó, hogyan szalasztotta el a szegény ember a szerencséjét, hogy az egy szem babból kinőtt égig érő mesefán teremnek a mesék és, hogy a só az ételben szinte észrevétlen, hiányára, csak akkor döbbenünk rá, ha ízetlen az étel. Ma is szükségünk van a népmeséinkre úgy, mint a sóra az ételben. Mondjuk, hallgassuk, olvassuk és játsszuk, éljük a mesét! Áldozzunk időt, teremtsünk alkalmat, hogy örökéletű meséink hangján megszólalhasson a múlt és a jelen bölcsessége. Szólaljon meg a mese a maga hangján, hogy gazdagodhassunk tudással és csodatevő örömmel! A Népmesemondó Találkozóról minden gyerek élményekkel és ajándékkal tért haza.

Könyvtárunk az idén is megrendezte könyvtári éjszakáját nagy sikerrel.

Könyvtárunk az idén is megrendezte könyvtári éjszakáját nagy sikerrel.

Könyvtárunk az idén is megrendezte könyvtári éjszakáját nagy sikerrel.

Mi történik éjszaka a könyvtárban? Aki szeretett volna egy csodákkal teli éjszakát eltölteni a könyvtárban, azokat a gyerekeket vártuk szeretettel, jókedvvel és sok szórakoztató programmal, játékkal!

Mi történik éjszaka a könyvtárban? Aki szeretett volna egy csodákkal teli éjszakát eltölteni a könyvtárban, azokat a gyerekeket vártuk szeretettel, jókedvvel és sok szórakoztató programmal, játékkal!

Mi történik éjszaka a könyvtárban? Aki szeretett volna egy csodákkal teli éjszakát eltölteni a könyvtárban, azokat a gyerekeket vártuk szeretettel, jókedvvel és sok szórakoztató programmal, játékkal!

ALEXANDRA KIADÓ, 2011

ALEXANDRA KIADÓ, 2011

ALEXANDRA KIADÓ, 2011

KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT., 2015

KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT., 2015

KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT., 2015